Az erdő lakói

Reggel nyugtalanul ébredtem, ami rám nem vall. Még csak a nap első sugarai világították meg az ablakom, én már úgy éreztem, mintha egy vödör hideg vizet az arcomba öntöttek volna.
Kimentem a konyhába, hátha valakit kint találok, de ahogy gondoltam, mindenki aludt. úgy döntöttem körbenézek a közeli erdőben. Nem sokszor voltam ott, aki lehet messziről elkerüli, nem csak az alapvető félelem miatt, hanem a benne portyázó ,,fosztogatók´´ miatt is.
Ebben a pillanatban nem nagyon érdekelt, esetleg találkozhatok is velük. Nem féltem tőlük...nem féltem...vagyis inkább ezt próbáltam elhitetni magammal és a környezetemben élő emberekkel,hogy nem élek semmitől/senkitől.
Nem telt el sok idő, már az erdő szélén álltam. Vettem egy mély lélegzetet és elindultam.
Ekkor még nem is sejtettem, hogy nem csak egy sétára indultam el ezen a reggelen.
Az erdő a lehető legcsodálatosabb hely volt amit valaha láttam, így korai pompájában. A csiripelő madarak, a napsugarak, ahogy bevilágítják egyes dolgokat, másokra pedig árnyékot vetnek. Valahogy így van az élettel is. Valakire ragyog a nap, valaki egy fénysugárt sem érdemel egész élete során.

Egyre beljebb jutottam, annál inkább kezdtem megérteni , miért is nem jönnek ide az emberek.
A madárcsicsergés helyett a szél süvített, a kezdeti világosság helyett a komor szürkeség kebelezett körül.
Hirtelen neszt hallottam a hátam mögül, azonban mire megpördültem nem láttam ott senkit.
Ki arattam jutni, de nem figyeltem merről jöttem. A szemem apró jelek után kutakodott, merről is jöhettem, de semmi nyomot nem hagytam magam után.Nem volt semmi ötletem, így elindultam jobbra. Egyfolytában az az érzés fojtogatott, mintha valaki figyelne. A városban, nem is csodálkoztam volna rajta, ha valami kém figyelemmel követte volna tetteim, tekintetbe véve azt,hogy tegnap szembeszegültem pár nemessel.
De ez nem a város. Itt nincsenek kémek, legfeljebb banditák. Az, hogy melyik a jobb ?...Hát magam sem tudom.
A gallyak hangos reccsenéssel törtek össze alattam, én pedig nem láttam mást, csak zuhantam a sötét mélybe. Azt hittem, ez után nem jöhet rosszabb. A fejem sajgott, horzsolások ezrei voltak jelen a testem minden szegletén, és ha ez nem lett volna elég, még a bokám is kificamodott. Hangos szitkolózásba kezdtem, azonban fentről is hangok szűrődtek le.
-Egy láány?  - hallottam meg az egy hangot.
-Az erdő széle óta követem. Nem jelent veszélyt, ostobának néz ki.
Ostoba????:!! Csak kerüljek ki innen. úgy megmondom a magamét ennek a két .... két minek is ? Azt se tudtam kik ők.
-Fel kellene hoznunk.
-Legalább lesz ki szórakoztassa Matt-et este.- röhögte el magát. A torkom  összeszorult, a gyomrom ping pong labda nagyságának megfelelő méretre zsugorodott össze egy szemvillanás alatt.
Szórakoztatni valakit? Valahogy sejtettem, hogy nem sima vicceket kellene mesélnem valakinek.
Földdarabkák hullottak a fejem tetejére, gondolom valahogy próbálnak kiszabadítani.
Felhúztam a lábaimat a mellkasom elé és vártam mi fog történni.
-Itt van. - kiáltotta
-Mégis hol lenne, te féleszű ?
-Igaz..-kicsit el kellett gondolkoznia mielőtt válaszolt. Ezt nem lesz nehéz átverni.
-Menj és hozd fel ! Vissza kell érnünk dél előtt.
A családom már biztosan aggódott miattam, nem tudják hol vagyok és ilyen hosszú ideig nem szokásom csak így kimaradni. Egyre közelebb és közelebb került a férfi, mígnem a lába földet nem ért. Nem néztem rá, próbáltam minél messzebb elhúzódni tőle.
-Na gyere kicsinyem. -Vigyorgott rám és felkapott a vállára. Ahogy tudtam kapálóztam, nem akartam egykönnyen feladni. Inkább rohadok meg ebben a lyukban, minthogy valakinek a játékszere legyek. Főleg ilyen fajta embereké nem.
Úgy látszik az erőm bőven kevésnek bizonyult az övével szemben.
-Na lássuk, mit fogtunk! - jött közelebb az egyik. Elfordítottam a fejem , de mint már említettem, sokkal erősebbek voltak nálam.
-Nem rossz ...-morfondírozott el - Talán megfelel, lehet egy 3-as.
Talán ??! Ez most engem pontoz vagy mi? Mi az a 3-as???
Nem volt időm tovább ezen gondolkodni, mert egy kendővel vagyis remélem , hogy kendő volt ) eltakarták a szemem, és elindultunk.


Elindultunk egy helyre, amit azt sem tudtam hol van, de jobban aggasztott az a tény, hogy elképzelni se mertem, mi vár rám.






                                                           Sziasztok!:)
Kérlek, ha tetszett, akkor valami nyomot is hagyhatnátok az oldalon:)
Jöhet hideg , meleg:)